Partra mosott hal - Prológus


Október 9.

A szobában uralkodó kékes derengésbe éles tőrként hasított a vérvörös szín, mely a hatalmas, falra szerelt kijelzőből áradt. Egy adatlapot jelenített meg a helyiségben ülőknek, baloldalon egy fényképpel, mellette különféle adatokkal, köztük vezeték- és keresztnévvel, születési idővel, származással, valamint egy biomonitorból nyert értékekkel. Az értékek mindegyike szinte egyszerre nullázódott le, a vörös fény az ennek következtében felvillant JELVESZTÉS feliratból származott.
A helyiségben tartózkodó három személy néma csendben meresztette tekintetét a villódzó kijelzőre. Mindhármuk homlokán tovább mélyültek a frusztráltság okozta ráncok. A középkorú, fekete hajkoronát viselő Anthony Greene lustán hátra dőlve ücsörgött, mélyzöld tekintetével elsősorban a fényképet vizslatva. Az egyetlen tevékenység, mellyel leleplezte a benne felgyülemlett feszültséget, a folyamatos kéztördelése volt, és meg sem próbálta elrejteni. A feszült, mozdulatlan csendet végül Emily Lewis törte meg azzal, hogy kerekes székével az asztal felé fordult, figyelmét társaira irányítva.
– Visszarendeljem Pierce-t? – tudakolta mély tónust használva.
– Tiéd a terep – adott zöld utat a legidősebb, egyben legtekintélyesebb tagja a hármasnak, Colin Silas. A nő aprót biccentve számítógépe felé fordult, hogy megadja az engedélyt emberének a lelépésre.
– Azért küldjünk ki egy keresőcsapatot – vetette közbe a kelleténél élesebben Greene. Silas felvonta a szemöldökét, Lewis pedig abbahagyta a gépelést. – Amíg nincs holttest, én biztos nem térek nyugovóra. Egy ECHO-sról van szó, vagy tévedek?
Érve elérte a kívánt hatást; Silas gondolkodóba esett.
– Lehet, hogy a víz olyan messzire sodorja, hogy nem találják meg – szólalt meg Lewis, visszakozva Greene elgondolásától. – Pierce kizárt, hogy elvétette volna.
– Egy keresőcsapat azért nem árt – ment bele Greene ötletébe Silas, és mielőtt Lewis ellenkezhetett volna, kézfeltartással belé fojtotta a szót. – Egyikőnk sem kételkedik az embered tehetségében, de Greene-nek igaza van. Egy ECHO-sról van szó. Őket tilos alábecsülni. Ha valaki át tudja verni a halált, hát ők biztosan.
– De megkapta a törlést dr. Flynntől. Ha valahogyan mégis életben maradt, kizárt, hogy bármit kezdeni tudna magával.
– A törlés csak arra szolgál, hogy lelassítsa és másodszorra biztosan sikeres legyen a kiiktatása. De ha van rá mód, ezzel a második lehetőséggel nem szeretnénk élni. Ha miatta veszélybe kerül a Játék, a Kiváltságosok kicsinálnak minket, és akkor baszhatjuk – ellenkezett azonnal Greene. – Egy kis emlékeztető, drágám: Kaion a miénk, és ezt a nyereséget egy elvétett ECHO-s sem veheti el tőlünk.
Lewis néhány pillanatig az alsó ajkát harapdálta, aztán tépelődését magába zárva visszarévedt a kijelzőre. Minden életjel-adat nullát mutatott, és a testhőmérsékletet jelző érték is folyamatos esést produkált. Sokat látott már eddigi pályafutása során, sok elképzelhetetlent. Talán ezúttal sem ártana kételkedni a bizonyítékokban?
– Jól van – bólintott. – Találjuk meg a testet.
Megoszt:

2 megjegyzés:

  1. Szia! :D
    Végre eljutottam hozzád is, és elkezdhetem a történeteidet olvasni! :D
    Nagyon szuper kezdés volt, (csak nem értem minek olvasom Kaiont Kamionnak...XD)és már alig várom, hogy végigolvassam az egészet! :D

    Szép estét/napot, amelyik épp aktuális XD

    Moro

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hali! Remélem, tetszeni fognak a munkáim. :D Kíváncsi leszek a véleményedre!
      Kamion? Lol. Ezen jót nevettem. :'D És tényleg... csak egy betű... :O

      xx Jolt

      Törlés