2017. június 29., csütörtök

Gyilkos a sötétben - 8. fejezet

I'm free, bitcheeees!
Igen, végre nekem is elkezdődött a nyári szünet. Az érettségit sikeresen letettem, és immár a kezemben tarthatom a jeles bizonyítványomat. Még agyilag szükségem van egy-két nap pihenésre, de innentől kezdve belevetem magam az írásba és a fejezetek átolvasásába, szóval hamarosan számíthattok új Csillagtolvaj fejezetre, illetve új Windfall pillérei kötetre is!

Addig pedig... itt a Stinger vadonatúj fejezete, ami nevetségesen rövid, de lényeges adatokat tartalmaz. Jó olvasást!


Míg Walker a KIB adatbázisában kutakodott, addig Stinger gyorsan megebédelt. Próbált kérdéseket intézni Connorhoz az „elkábítottatok” elméletével kapcsolatban, de a férfi ügyesen kikerülte mindet. A végén nem kapott választ, ám neki a hallgatás bőven elég magyarázat volt. Kissé félve nyúlt a Walker által elöl hagyott narancsléért, de mivel a tea sem fejtett ki semmiféle nemkívánatos hatást, így nagyokat kortyolt belőle.
Az én érdekemben tették, mondogatta magának, viszont ez sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a beléjük táplált bizalmát fokozza, annak ellenére sem, hogy ezúttal valóban mélyen és sokat aludt, és nem érte semmiféle sérelem.
Egy gyors mosogatás után Walker mögé lépett, hogy rálessen eddigi tevékenységére.
– Van már valami?
– Nem sok. Sikerült gond nélkül hozzáférnem az aktákhoz, de ezek itt… ez semmi. Ami ezekben szerepel, arról már mind értesültünk a hírekben – rázta a fejét értetlenül a hacker. Connor is közelebb húzódott, és Stinger érezte, hogy a férfi teste lángol a tettvágytól. – Azért egy ilyen visszhangos ügynek kicsit tartalmasabb akta lenne az elvárás.
– Abszolút semmi használható? – érkezett a kérdés Connortól. Walker elkezdte rázni a fejét, aztán hirtelen megdermedt.
– Igazából… van egy név. Lehet, hogy ha kicsit más irányból közelítenénk meg ezt az ügyet, talán többre jutnánk.
– Mire gondolsz? – Ezúttal Stinger kérdezett.
– A nyomozást egy bizonyos Natalie Denta vállalta magára. Több ügyön is dolgozott már Hamillel, talán a segítségünkre lehet. – Walker azzal kitett teljes képernyőre egy igazolványképet az említett személyről.
Egy fiatalos és egyben hivatalos külsejű nő tárulkozott eléjük kontyba tűzött barna hajjal, telt ajkakkal, formás orral és álcsonttal. A szintén barna szempárból sugárzott az eltökéltség, a szakértelem. A mosolytalan, komoly tekintet szinte már-már ellentmondást nem tűrő volt. Stinger a szeme sarkából látta, hogy Connor felettébb nagy érdeklődéssel méregeti.
– Tudunk róla valamit? – kérdezte Walkert. A hacker egy adatlapot és egy értékelést varázsolt a képernyőre.
– Nézzük. Natalie Rose Denta, harminckét éves, születése óta kaioni lakos. Apja szintén a KIB-nál szolgált, így a motiváció adott. Az iskoláit, akárcsak Hamill, kiváló bizonyítvánnyal zárta, és szorgalmának köszönhetően hamar a legjobbak közé emelkedett, ráadásul nagyon fiatalon. A kiértékelése alapján rutinosan mozog terepen, de inkább a szellemi munka megtestesítője, elvégre magas az IQ-ja. Ennek ellenére sosem az íróasztala fölött görnyedve dolgozik, egy számítógépmonitort vizslatva, hanem igyekszik mindig megjelenni a bűntények helyszínén. Saját bevallása szerint egy monitor mögül nem lehet látni és átérezni azt, ami történt. A helyszín igenis beszél, csak meg kell hallani a hangját. Hm. Tetszik a gondolkodásmódja.
– Akkor mi a terv? Felkeressük és kikérdezzük Hamillről? – tudakolta Stinger, ügyelve rá, hogy a feltörekvő adrenalint kezelni tudja.
– Valami olyasmi.
– És ha ő sem tud többet?
– Tud. Elég csak ránézni – biccentett a fejével Connor a laptop felé. Stinger értetlenül pislogott rá, majd Denta fényképére. – Egy ilyen mentalitású ember kizárt, hogy ne volna alapos, különösen, ha az egyik társáról van szó. Az már más kérdés, hogy az adatbázison miért nincs semmi használható.
– És hogyan fog megtörténni az a bizonyos találka? – Stingert ez az egy foglalkoztatta. Lehet, hogy zsákutca, de ha meg sem próbálják, sosem fog kiderülni semmi. Az emlékei nem fognak egyik napról a másikra hirtelen visszatérni, és a Játékosoknak sincs idejük ezt kivárni.
– El kell érnünk, hogy önszántából belemenjen egy találkozóba – fogott bele keményen Connor. – Fontos, hogy körültekintőek és óvatosak legyünk, elvégre egy KIB-sről van szó, vagyis egyedül kell lennie, és nem szabad, hogy bárkiben gyanút ébresszen. Ha a Játékmesterek emberei rájönnek, mire készülünk, nem csak magunkat sodornánk veszélybe, de a nőt is.
– Egy mentőterv is kéne – szólt közbe a kelleténél hangosabban Walker. – Arra az esetre, ha elfajulnának a dolgok. Mint mondjuk a World Square-en. – A hacker éles pillantást küldött Stinger felé, de a lány nem tört meg, inkább belobbant benne a harag.
– Én is megyek. Kép ide vagy oda. – Olyan hanglejtéssel ugrottak le a szavak a nyelvéről, hogy Walker nem mert ellenkezni, inkább lopva Connorra pillantott. A férfi mereven állt, karjait összefonva mellkasa előtt. Tekintete elárulta, hogy mélyen gondolkodóba esett. – Képzettséggel bírok – erősködött tovább Stinger, szeme csillogott –, és belátom, hogy egyedül kevés vagyok ehhez. Csapatot akarunk formálni, nem? Rám is szükség van.
Connor hosszasan szemezett a lánnyal, aki ezúttal nem hagyta, hogy azok a jeges íriszek lyukat fúrjanak belé.
– Ha jönni akarsz, meg kell tanulnod bízni bennünk.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése