Gyilkos a sötétben - 9. fejezet

Ééés, bemutatkozik Natalie Denta! Az izgalmak most kezdődnek el igazán! Jó olvasást a fejezthez! Oh, és a napokban érkezni fog a Windfall pillérei folytatása is!



November 19.

A terv felettébb egyszerű, és akinek akad a markában egy kis tapasztalat terepmunka terén, annak semmi újat nem garantál. Megfigyelés. Feltérképezés. Kapcsolatfelvétel. Az első lépés máris folyamatban.
Stinger és Walker a hacker kocsijában ücsörgött, és a Kenwoodban székelő KIB parancsnokságának néhány hónapja felújított, vastag, tömör falú és tükörüveges ablakú épületétől nem messze húzódó fasorral szegélyezett, útmenti parkolóból figyelt minden mozgást. Az Audi természetesen sötétített ablakú volt, a rendszámtábla pedig új, lenyomozhatatlan. A fák már megkopaszodtak, és körülbelül két méterenként voltak ültetve. A választott parkolóból tökéletes rálátás nyílt a KIB épületének főbejáratára és az azelőtt húzódó keskeny, lépcsős előtérre. A forgalom a reggeli munkába igyekvés lefutása után látványosan megcsappant, csak időnként húzott el egy-egy autó az úton vagy gyalogos a járdán. A reggeli köd is szinte maradéktalanul felszállt már.
A járdamenti padok egyikén egy magányos, fekete dzsekit viselő férfi pihent, újságjába temetkezve, és a csípős hideg ellenére egyáltalán nem látszott rajta, hogy fázik. Biztosan hozzáedződött az alacsony hőmérséklethez.
Natalie Denta már jóval nyolc előtt befutott, és járásáról lerítt, hogy készen állt belevetni magát aznapi sűrű programjába. Stinger a kocsi műszerfalán villogó kijelzőre meredt, mely nyolc óra harmincegy percet mutatott, majd a tüdejében tartott levegőt szép lassan kiengedte. Nem is értette, hogyan aktiválhatták ilyen rövid türelemmel a birtokában, ráadásul most még Walker is szokatlanul csendes volt. A táblagépébe mélyülve ült a sofőrülésben, lábát kényelmesen kinyújtva. Stinger vetett egy pillantást a tablet kijelzőjére, mire azon nyomban ívbe feszült a háta.
– Te most komolyan vetted a bátorságot, hogy kártyázz? – hüledezett, indulatait véletlenül sem palástolva. A hackert nem érintette meg, csak lazán vállat rántott.
– Amíg Denta fel nem bukkan, nem tehetünk semmit. És mielőtt rázendítenél, nem fog egyikünk sem behatolni a KIB központjába. Denta terepen ügyködik, nem fog sokáig odabent téblábolni.
Stinger a fejét csóválva hátradőlt az ülésben, és a szürkés égre emelte a tekintetét.
– Te amúgy is minden bizonnyal jobban értesz a terepszemléhez, mint én – fűzte még hozzá Walker. A lány erre ismételten körbetekintett. A környező épületek alig ágaskodtak néhány emelet magasra, az út kétsávosan terült el, kevésbé volt forgalmas, tehát menekülésre alkalmas lehetett. Az újságot olvasgató férfin kívül egyetlen erre lézengőt sem látott; aki mégis megfordult a környéken, az gyors léptekkel haladt is tovább. A KIB épületével szemközti bankautomatánál megállt valaki, de egy percen belül már felszívódott. Néhány méterrel délre egy kis, kerítéssel körülvett park mutogatta csupasz fáit, de tátongott az ürességtől. Semmi szokatlan.
– Azt hittem, beszéltetni fogsz – törte meg a jeget a lány végül. Walker kerek szemet meresztett rá, aztán táblagépét az ölébe csúsztatva felé fordult.
– Beszélgessünk akkor.
Attól tartok, ezt későbbre kell halasztanotok – érkezett Connor hangja a csontmikrofonból. Stinger az ablakra kapta a tekintetét. – Valaki kilépett az épületből.
A lány a hátsó ülésre dobott táskába nyúlt, előhúzta Walker távcsövét, és a bal szeméhez emelve próbált jobb rálátást kapni a bejáratról. Két, sötét és térd alá érő ballonkabátot viselő alak igyekezett lefelé a lépcsőn. Az egyikük egy alacsony, tömzsi testalkatú, rövidre nyírt hajú férfi volt, a másik pedig egy magas, kontyot hordó nő.
– Ez Denta – állapította meg Stinger hangosan. Walker elvette tőle a távcsövet, hogy ő is megnézhesse. A lány szeme sarkából az olvasgató Connorra pillantott, aki felállt a padról, összehajtogatta az újságot, és lassú, kényelmes léptekkel elindult a KIB épületének irányába.
A tömzsi férfi közben előresietett, hogy a központhoz tartozó parkolóba menjen, míg Denta megállapodott a járdán. Stinger, átlagembernél élesebb látásának köszönhetően távcső nélkül is megállapította, hogy ballonkabátjának nagy zsebei vannak. Tökéletes.
Connor, újságjával a hóna alatt, egyre közelített a kocsira várakozó nőhöz. Egy kissé szédelgő férfi látszatát keltve véletlenül nekiütközött Denta bal karjának.
Elnézést, de tudja, a műtétem óta nem igazi a… – hallatszott Connor félbemaradt bocsánatkérése. A nő vállát masszírozva szúrós pillantással illette, de a közvetlenül előtte lefékező, ezüst Sedan elvonta a figyelmét. Gyorsan behuppant az anyósülésre, és a kocsi kikanyarodott az útra. Walker elindította az Audi motorját, mely a hideg miatt kissé akadékoskodott, aztán minimum száz méteres követési távolságot betartva igyekezett szorosan a nyomában maradni. A ritkás forgalomnak hála ez nem bizonyult nehéznek, viszont a lebukás veszélye annál nagyobb volt.
Rövidebb csend után Connor ismét megszólalt:
Oké, létrejött a kapcsolat, halljátok? – Stinger kivette a csontmikrofont a füléből, majd a Walkertől kapott telefont a műszerfalra helyezte, és kihangosította. A „véletlen” összeütközés során nem csak egy második készülék került Denta zsebébe, de ha minden igaz, Connor a közelséget kihasználva rákapcsolódhatott a nő saját mobiljára Walker új fejlesztésű applikációja segítségével.
Kissé recsegve ugyan, de értelmes szavak hallatszódtak a mikrofonból.
Ez nem mi a hatáskörünk, Danny.
Daniel Hedlund a KIB-s adatlapja szerint szinte pontosan akkor került a Nyomozóhivatalhoz, mikor Denta. Már a kezdetektől fogva társak voltak, és nyilván azért sikerült ennyi időt letölteniük egymás mellett, mert nemcsak remekül kijöttek egymással, de csapatként is hibátlanul funkcionáltak.
Tudom. De a bejelentő szerint az áldozaton csuklópánt van.
A csuklópánt szóra Stinger és Walker egyként kapták fel a fejüket. A hacker majdnem áthajtott a piroson is emiatt.
Csuklópántot mondtál? – Denta hangjában rosszul leplezett meglepettség bujkált.
Akkor most már a hatáskörünk, Nat?
Nem értem, odabent miért hagy ez mindenkit ennyire hidegen. Akárhányszor felhozom, mindig lesöprik az asztalról a témát. Pedig ez az egyetlen, ami vezethetne is minket valahová. Ez a sok rejtélyes gyilkosság… mintha… mintha odabent…
Félnének – szakította félbe Dentát Hedlund.
Mire gondolsz?
Mintha félnének attól, mire bukkanthatnak. Furán hangozhat, de hahó, nem vagyok vak. Kerülik a témát, Powell is kerüli. Talán rájött valamire. Talán olyasmivel állunk szemben, amivel még mi sem birkóznánk meg.
Baromság. És az összeomlás hét éve? Abból is kilábaltunk, a KIB pedig azóta kétszer alaposabban válogatja meg az embereit. Ezúttal nem belső ellenségről, nem árulókról van szó, hanem arról, hogy ha mi nem védjük meg Kaion utcáit, ki fogja? – Denta a recsegés ellenére is rendkívül nagy határozottságot árasztott magából.
Stinger annyira belemélyedt a kettejük párbeszédébe, hogy mire észbe kapott, az épületek megnőttek, a forgalom megsokszorozódott. Már nem is látta maguk előtt a Sedant.
Craiggel sem foglalkozik senki. – Ez a mondat ismét a telefonra irányította a figyelmét, és minden erejével a beszélgetésre koncentrált.
Natalie…
Nem, Danny, nem kell a hegyibeszéd. A KIB egyik legjobbjáról van szó. Te komolyan elhiszed, hogy ő ölte meg azt a sok embert? – Denta frusztráltsága a telefonon keresztül is szinte tapintható volt. Stinger izomzata megfeszült.
Fogalmam sincs, mit higgyek. A jelek mind erre utalnak.
Valaki lelőtte. Az a valaki még életben van.
A kőkemény él Denta hangjában felállította a szőrt Stinger hátán, és fél szemmel látta, hogy Walkerből is hasonló reakciót váltott ki. A nő mindvégig őt kutatta? Ő lőtte meg Craig Hamillt… vagy mégsem?
Nat, ezt az ügyet már hónapokkal ezelőtt lezárták, és hiába lovagolsz rajta, csak azt fogod elérni, hogy Powell még jobban berág rád.
Én csupán az igazságot akarom Danny, és Powell az utamban áll.
Ő a KIB vezérigazgatója, Nat! Még szép, hogy határokat szab neked! – fakadt ki most először erélyesen Hedlund.
És miért tenné? Miért nem engedi, hogy végezzem a munkám? Esküszöm, mintha az ellen lenne, hogy megvédjük Kaiont.
Csak téged félt. Az utóbbi időben veszélyes vizekre eveztél. Nem akar több tehetséget elveszíteni.
Ezután nem esett szó közöttük, de Stinger nem bánta; így legalább jutott ideje a hallottakon rágódni. Ez sokkal több volt, mint amire számított, és ha még sikerülne rávenniük, hogy beszéljenek… A lány ott volt azon az estén… és túlélte. Talán Denta valóban rá pályázik, és társa szavai szerint nem egy követ mozgatott már meg a Hamill-ügy megoldásának érdekében. Kapcsolatai lehetnek… fontos, használható információval, válaszokkal. Válaszokkal! A vezérigazgató viselkedése pedig megerősíti, hogy a Játékmesterek ügyesen beszivárogtak, de szerencsére nem feltűnés nélkül.
Mellette Walker a forgalomra koncentrált, bár a homlokát ékesítő ráncok elárulták, menyire nehéz dolga van.
Randevú hol? – érkezett a kérdés Connortól. Walker hangosan fújt.
– Várj egy kicsit. Eddig nem is említették, hová mennek. Egyelőre a 65-ösön haladunk a város szíve felé.
Vettem. Én is elindulok. Majd üzenj, merre haladnak. – Azzal felbőgött a férfi által korábban eltulajdonított motor.
Stinger éles érzékszerveire támaszkodva kereste a kocsit a forgalomban, és megörült, mikor sikerült ráakadnia. A Sedan tőlük körülbelül százötven méternyire lefordult jobbra, és leparkolt egy élelmiszerbolt előtt. A túloldalon egy bútorüzlet modern szerkezete magasodott. Walker sávot váltott, és a következő lehetőségnél balra kanyarodott egy másik kocsi után, hogy parkolóhelyet keressen.
Stinger alaposan felmérte a környezetét. Ahogy egyre magasabbra emelkedett a nap a felhők takarása mögött, úgy vált egyre népesebbé a város. Az utcákon járókelők egész tömege sétált, egymást kerülgető, telefonáló emberek, az utakon kígyózó autósorok. Egy csapásra túlcsordult élettel minden.
A szemközti élelmiszerüzletre is vetett egy pillantást. Egy kicsiny, egyszintes épület volt az, mely erőteljesen kivált túlmodern környezetéből. Már messziről ki lehetett venni az ajtóra függesztett „Zárva” feliratú táblát, valamint a parkolóhelyek nagy része is üresen állt.
– Van egy élelmiszerbolt a 65-ös mentén – adott Walker tájékoztatást Connornak, majd közelebb hajolt, hogy leolvashassa a nevét. – Via Market. Oh, és megnőtt a forgalom.
Vettem.
Eközben Denta és társa kikászálódott a kocsiból, hogy kicsit körbenézzen.
Mennyi idősek is voltak? – tudakolta a nő.
Két tizenéves. A bejelentés szerint teljesen váratlanul estek egymásnak. Először csak dulakodtak, majd az egyik előrántott egy pisztolyt és gondolkodás nélkül elsütötte – részletezte Hedlund. Stinger a homlokát ráncolta.
Gondolom, a fiatal gyilkosunk meglépett – fontolgatta Denta. Hedlund megerősítette.
Reméljük, a biztonsági felvételek rögzítettek mindent.
Reméljük.
Egyáltalán hogy tehetett szert egy tinédzser fegyverre? Mi van a szülőkkel?
Az ilyen szülők nem szülők, már ha vannak neki – jegyezte meg zordan Denta.
Azzal a két KIB-s az üzlet bejárata felé vette az irányt. Alig tettek meg két lépést, amikor Denta váratlanul megtorpant, és kezét a homlokához emelve meggörnyedt a tartása. A rádió egy halk nyögést szállított a hallgatózó feleknek. Stinger közelebb hajolt az ablakhoz, hogy pontosan kivehesse, mi történik. Hedlund óvatosan a nő vállára fektette a tenyerét, mire Denta csak még inkább összébb húzta magát.
Megint migrén? – tudakolta a férfi, tónusában aggodalommal.
Ne haragudj. – Denta a kocsiig hátrált, és nekidőlve a halántékát kezdte masszírozni. – Menj be – utasította a társát fájdalomtól el-elcsukló hangon. – Én is nemsokára utánad megyek.
Biztos, hogy nem lesz semmi bajod?
Van nálam gyógyszer. Visszaülök a kocsiba… – Az utolsó szót már csak alaposan kihegyezett füllel lehetett meghallani.
Stinger tökéletesen látta Hedlund hezitálását, aztán amint alaposan végigmérte társát, egy biccentés kíséretében elindult a bolt bejárata felé, és eltűnt az ajtó mögött. Denta néhány másodpercig bámult maga elé, majd teljesen váratlanul felegyenesedett, körbetekintett gyorsan, és a mindeddig kezében szorongatott mobilját egy erőteljes csuklómozdulattal a földre hajította. Alaposan rá is taposott, hogy biztosra menjen.
A hacker felszisszent a kapcsolatbontás fájdalmas hangjára. Stinger meg se rezdült.
A nő még egyszer, sas módjára felmérte a környezetét. Stinger első reakciója volt, hogy behúzza a fejét, de szerencsére a kocsijuk sötétített ablakán senki sem láthatott be, és Denta sem időzött sokat a tanulmányozásával. Miután végzett, kapucniját gondosan a fejébe húzva elindult a járdán, belesimulva a járókelők tömegébe.
Megoszt:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése